Hegseth dicséri Németországot: Új amerikai stratégia Kína ellen az indo-csendes-óceáni térségben!

Hegseth dicséri Németországot: Új amerikai stratégia Kína ellen az indo-csendes-óceáni térségben!

Az idei Shangri-La párbeszéden Szingapúrban 2025. június 1-jén az Egyesült Államok védelmi minisztere Pete Hegseth lenyűgöző nyitóbeszédet tartott. Előadásában hangsúlyozta az USA határozott szándékát, hogy jelen maradjon az indo-csendes-óceáni térségben, és aktívan lépjen szembe Kína katonai ambícióival. Meglepő volt a kínai védelmi miniszter és számos más magas rangú politikus távolmaradása Pekingből, ami a térségben tapasztalható növekvő feszültség jelének tekinthető.

Hegseth Ázsia új biztonsági stratégiáját vázolta fel, amely három kulcsfontosságú pilléren nyugszik: a harcképes amerikai csapatok Kínához közelebb helyezése, a védelmi iparágak megerősítése partnerségek révén, valamint az interoperabilitás növelése olyan szövetségesekkel, mint Japán, Ausztrália, India és a Fülöp-szigetek. Ennek a stratégiának központi eleme a bevezetése aPIPER program, amely 14 partnerországot foglal magában, és célja az ipari ellenálló képesség előmozdítása az indo-csendes-óceáni térségben.

Összpontosítson az együttműködésre

Az új stratégia lényeges részét képezik a regionális együttműködést elősegítő intézkedések. Ezek közé tartozik a P-8 radarrendszer karbantartási központja Ausztráliában, a dróntechnológiák egységesítése, valamint a katonai vízi járművek regionális javítási képességei és a lőszergyártás lokalizálása. Ilyen kezdeményezésekkel az Egyesült Államok kormánya reméli, hogy megerősíti partnerei védelmi képességeit, és biztosítja a stratégiai egyensúlyt a térségben.

Hegseth új fegyverrendszereket is bejelentett a Fülöp-szigeteken, és hangsúlyozta az Egyesült Államok japán központjának korszerűsítését. A védelmi készültséget tovább kívánják növelni egy közepes hatótávolságú rakétarendszer tesztelésével Ausztráliában. A szövetségesekkel közösen rendszeres katonai manővereket is terveznek a csapatok közötti interakció javítása érdekében. Hegseth bírálta Kína katonai ambícióit, különös tekintettel Tajvanra, és egyértelművé tette, hogy az USA nem akar konfliktust előidézni, de mégsem hajlandó kiszorítani a térségből.

Az európai partnerek felelőssége

Különösen figyelemre méltó az a dicséret, amelyet Hegseth Németországnak fizetett. Utalt a védelmi kiadások tervezett, a bruttó hazai termék öt százalékára történő emelésére, amelyet a transzatlanti védelmi szövetség megerősítése felé tett pozitív lépésnek tartanak. Ez különösen fontos abban az összefüggésben, amikor az európai partnereket arra kérik, hogy vállaljanak nagyobb felelősséget saját biztonságukért. Egyre sürgetőbbé válik a közös biztonsági architektúra megvitatása, különös tekintettel a jelenlegi geopolitikai kihívásokra.

Az elemzés SWP azt mutatja, hogy az indo-csendes-óceáni térség biztonsági architektúrája összetett, és hogy a többoldalú védelmi rendszer hiányára többféle magyarázat is létezik. Egyrészt hatalmi aszimmetria van az USA és az ázsiai partnerek között, másrészt az ázsiai elit ellenállása az USA által vezetett kollektív biztonsági rendszerrel szemben. A különböző érdekek ütközése megnehezíti a koherens biztonsági rend kialakítását a térségben.

Tekintettel Hszi Csin-ping elnök legutóbbi megjegyzéseire, amelyekben a globális biztonsági rend 2014-es átalakítására vonatkozó elképzeléseket fogalmazott meg, valamint Kína folyamatos katonai tevékenységét az indo-csendes-óceáni térségben, rendkívül fontos, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei együttműködjenek. Ez hatékonyan kezelheti a kínai törekvések jelentette kihívásokat. Abban az időben, amikor a Választottbíróság a nemzetközi joggal összeegyeztethetetlennek nyilvánította Kína Dél-kínai-tengeri követeléseit, a partnerek közötti párbeszéd és együttműködés továbbra is nagyon fontos.