Forradalom az epilepszia elleni küzdelemben: Ki visszafejti a memóriánkat!

Forradalom az epilepszia elleni küzdelemben: Ki visszafejti a memóriánkat!

Egy interdiszciplináris kutatócsoport, amelyet Florian Mormann professzor vezet a Bonn Egyetemi Kórház (UKB) epileptológiai klinikájából, jelenleg foglalkozik az emberi agy memória -folyamataival. Ez a tanulmány innovatív technikákat alkalmaz a memória kialakulásának komplex mechanizmusainak jobb megértésére. A vizsgálat részeként elektródokat használnak, amelyeket általában az epilepsziának kezelhető kezelésére implantáltak az idegsejtek aktivitásának rögzítése érdekében. A csapat betekintést tudott szerezni az agy tárolására a képek sorrendjének tárolására.

A résztvevők, minden epilepsziában szenvedő ember, jegyzetet készített. Időközben neuronjainak aktivitását szorosan figyelték. Az eredmények meglepőek és ellentmondásos klasszikus elméletek voltak: az agyban a sejtválaszok nem felelnek meg a bemutatott képek sorrendjének. Dr. Stefanie Lieben, a tanulmány első szerzője kommentálta a tudást, és hangsúlyozta, hogy a memória új perspektívája kihívást jelent a korábbi kutatásokra.

interdiszciplináris együttműködés és AI használat

A tanulmány egyik fontos szempontja a szoros együttműködés Matthijs Pals -szal és Jakob Macke -vel a Tübingen Egyetem „gépi tanulásából”. Együtt a mesterséges intelligencia módszereit használják egy ideghálózat szimulálására, amely hasonló aktivitási mintákat mutat, mint az emberi agy. Ez a megközelítés lehetősége van arra, hogy alternatív mechanizmusokat fedezzen fel a szekvenciák memóriájához. A kép bemutatása, az agy rezgése és a cellás jelek kölcsönhatása új betekintést nyújthat az agy memóriafüggvényébe.

A neurális nyilvántartások és az AI kombinációja új lehetőségeket teremt a komplex agyi funkciók kutatásához. Ez különösen releváns, mivel a Srf.ch -ról az epilepsziával foglalkozó fellebbezésről szól.

digitális modellek és potenciáljuk

Svájcban mintegy 80 000 ember él epilepsziában, és sokan műtéti beavatkozásokra támaszkodnak az agy epileptogén kályhájának eltávolítására. Ez az eljárás azonban megköveteli a kályha pontos lokalizálását, amelyet különféle adatforrások támogatnak. A magas repulációs MRI -k és az agyáram -felvételek használata szükséges, mivel a jelenlegi módszerek csak a betegek kb. 60% -ánál tudják helyesen azonosítani az epileptogén aktivitások eredetét.

olyan kutatók, mint a Viktor Jirsa, a D’Aix-Marseille-ből, ezért egyre személyre szabottabb agymodelleket dolgoznak ki, amelyek digitális ikrekként működnek. Az egyes agy ezeknek a matematikai reprezentációi meghatározott betegek adatain alapulnak, és algoritmusokat használnak az agy működésének és hálózatépítésének szimulálására. Lukas Imbach, a svájci epilepsziás központból, nagy potenciált lát ezekben a modellekben, különösen az operatív tervezés szempontjából. Egy klinikai tanulmány, amely 2019 óta 13 epilepsziás központban fut, majdnem 400 résztvevővel teszteli ezeket az új technikákat. Az első eredmények 2024 végén várhatók.

összességében Mormann professzor és mások kutatása szemlélteti az epilepsziás kutatás különféle kihívásait és lehetőségeit. Az innovatív technológiák és az interdiszciplináris megközelítések kombinálásával új remény kidolgozható az érintett betegek számára.