Oroszország katonai gyakorlata az Északi -sarkvidéken: Power játék a hideg északon!
Oroszország katonai gyakorlata az Északi -sarkvidéken: Power játék a hideg északon!
2025. április 8 -án az orosz északi -tengeri flotta átfogó katonai manővert indított az Északi -sarkvidéken. Körülbelül 1800 katona vesz részt ebben a nagy manőverben, több mint 20 hajó, valamint 40 repülőgép és helikopter támogatásával. A Konstantin Kabanzow északi -tengeri flotta főnökének parancsnoka, amelynek parancsnoka, több napnak tulajdonítható. A manőver célja a térség katonai és polgári infrastruktúráinak ellenőrzése, valamint az oroszországi kereskedelmi haditengerészet és a stratégiai tengeri útvonalak, különösen az északkeleti átjáró biztonságának biztosítása. Oroszország az utóbbi években nagy erőfeszítéseket tett a sarkvidéki katonai képességeinek kibővítésére, amely az éghajlatváltozás és a geopolitikai változások miatt egyre fontosabbá válik.
A manővert tervezett gyakorlatként jelentették be, amikor a Kreml főnök, Vlagyimir Putyin az Északi -sarkvidéket Oroszország stratégiailag fontos régiójának osztályozta. Putyin aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a NATO a sarkvidéket hídként akarja használni a potenciális konfliktusokhoz. A régiót, amely fontosságot szerzett a tengeri kereskedelmi útvonalakon, például az északkeleti átjárón, egyre inkább megnyitják a szállítási forgalom számára, különösen a jég összeomlása miatt.
Katonai stratégia és a NATO kihívások
Különös figyelmet fordítanak arra a tényre, hogy Finnország NATO -hoz való csatlakozása majdnem megduplázta a NATO -határ határát Oroszországgal, és jelentősen megváltoztatta a térség katonai helyzetét. A NATO hosszú ideje nem foglalkozott aktívan az Északi -sarkvidékkel, mert azt "a béke zónájának" tekintették. A hidegháború vége óta azonban egyre növekvő érdeklődés mutatkozik a régió katonai és gazdasági tevékenységei iránt.NATO figyelembe vette a regionális fejlődést, miután Oroszország 2014 -ben csatolta a Krím -félszigetet, és pontosabban elkezdett elemezni a sarkvidéki katonai fenyegetéseket. A sarkvidéki biztonsági érdekek regionálisak voltak az öt sarkvidéki NATO -tag számára, ám a konfliktusok lehetősége növekedett, különösen az Oroszország egyre növekvő katonai tevékenységeinek hátterében ebben a stratégiailag érzékeny régióban.
Az ENSZ tengeri törvényének (SRU)törvényes keretének tekintik a sarkvidéki területi igények jogi keretét, bár az Egyesült Államok eddig megtagadta a ratifikációt. Ez bizonytalanságokhoz vezet a régió nemzetközi kapcsolatokban. Az Északi -sarkvidéki Tanács elősegíti az együttműködést és a korábbi stabilitást, de a biztonsági kérdések gyakran kívül esnek a képességein. Különleges párbeszédpórumokat állítottak fel a sarkvidéki militarizáció és a biztonság releváns témáinak megvitatására, de kézzelfogható megoldások nélkül.
A geopolitikai feszültségek egészében növekednek. Az éghajlatváltozás és a katonai korszerűsítés miatt az Északi -sarkvidék forró pontja a nyersanyagok és az új kereskedelmi útvonalak globális versenyén. Oroszország következetesen megerősíti területi igényeit, és továbbra is befektet a katonai bázisok korszerűsítésébe és bővítésébe a térségben, míg Kína is arra törekszik, hogy kibővítse befolyását, és „közeli képként” járjon el az Északi-sarkvidéken.
| Details | |
|---|---|
| Quellen | |