Selenskyj béketerve: A NATO tagsága a területi feladatért cserébe?

A jelenlegi podcastban az ukrán elnök, Wolodymyr Selenskyj megvitatta a háború lehetséges végét. A vita központi javaslata az Ukrajnai közvetlen NATO -tagság, cserébe az Oroszország által elfoglalt területek Ukrajnában elfoglalt területek feladatáért. Selenskyj azonban világossá tette, hogy Ukrajna csak bizonyos körülmények között tud egyetérteni.

Selenskyj elmagyarázta, hogy a NATO az ukrán ellenőrzés alatt álló területeken működhet anélkül, hogy figyelembe venné a többi ismeretlen területet. A béke elérése érdekében biztonsági garanciákként erős fegyvercsomagokat igényel az USA -tól és az EU -tól. Figyelmeztette, hogy ezen garancia nélkül Kreml főnök, Vlagyimir Putyin ismét támadhat. Ezenkívül Selenskyj további szankciókat vizsgált Oroszországgal szemben Putyin háborús kincstárának csökkentése érdekében.

A jelenlegi katonai helyzet és stratégiai fejlemények

A Kursk régióban továbbra is súlyos harcok zajlanak az ukrán és az orosz egységek között. A kijevi vezérigazgató 42 fegyveres összecsapást jelentett a Kursk régióban, ebből 12 -et folyamatban lévő csatáknak nevezték. Az orosz média csak az elhajolt drón támadásokról számol be, és nem nyújt információt a veszteségekről vagy az első helyekről. Tavaly nyáron az ukrán a Kursk régióban a Road győzelme volt, míg Oroszország mintegy 50 000 katonát mozgósított egy ellentmondás céljából.

ukrán parancsnok -chief olexander syrskyj hangsúlyozta a drónok egyre növekvő fontosságát a modern hadviselésben. Az előző év decemberében 54 000 orosz úti célt harcoltak az ukrán drónegységekért. Syrskyj emellett egy különálló drón brigád megalakulását is bejelentette, míg Ukrajna egyre inkább a drónokra támaszkodik az orosz fegyveres erők elleni küzdelemben. Az előző év októberében egy millió pilóta nélküli rakéta szállításáról számoltak be a hadseregnek.

Az Ukrajna jövőbeli biztonsági garanciáiról szóló vita szempontjából Selenskyj kifejezte, hogy az egész ukrán terület visszafogása nem feltétlenül szükséges a fegyverszünethez. Javasolta, hogy a területeket az ukrán ellenőrzés alatt lehessen helyezni a NATO védelmi képernyőjén.

A 32 NATO -ország külügyminiszterei Brüsszelben találkoztak, hogy megvitassák ezeket a biztonsági garanciákat. Mark Rutte, a NATO főtitkára hangsúlyozta, hogy Ukrajnát erőteljes helyzetbe kell hozni, mielőtt a tárgyalások megkezdődhetnek. Rutte a NATO tagállamai magasabb védelmi kiadásokra szólítottak fel. Ezen túlmenően Franciaország és Nagy -Britannia megvitatja a lehetőséget, hogy "béke erőt" vezessen a demilitarizált pufferzóna megfigyelésére. Annalena Baerbock német külügyminiszter támogatta a békét, ám Olaf Scholz kancellár rámutatott, hogy a német katonák Ukrajnában történő használatát kizárták. Az EU külföldi biztos, Kaja Kallas nyitottabb volt a lehetséges intézkedésekre és Kijevbe utazott.