A Saarland elindítja a kísérleti projektet az árvíz ellen - korai figyelmeztető rendszer a látványban!
A Saarland elindítja a kísérleti projektet az árvíz ellen - korai figyelmeztető rendszer a látványban!
2025. május 6 -án a Saarland bejelentette egy országos korai figyelmeztető rendszer kezdetét a heves esőzésekhez, amelyet a következő két -három évben kell végrehajtani. Ebben az összefüggésben Petra Berg (SPD) környezetvédelmi miniszter bemutatja a Kligas kísérleti projektjét (Klímatveszély -védelmi rendszer Bliss), amely március óta aktív. A Műszaki és Gazdasági Egyetem (HTW), valamint a St. Wendel, Neunkirchen és a Saarpfalz körzet kerületei szintén részt vesznek ebben a fontos projektben. A projekt célja a heves esőzések időpontjának és hatásainak előrejelzésének javítása annak érdekében, hogy megelőző intézkedéseket hozhassunk
Egy évvel a pusztító árvizek után, amelyek 46 millió euróban hagyták el az önkormányzati infrastruktúrát, a hegyi és a belügyminiszter Reinhold Jost (SPD). A katasztrófa tapasztalatai az új figyelmeztető rendszer fejlesztésébe kerülnek. Az áradások után, amelyek óriási pénzügyi károkat okoztak, különösen a pünkösdi árvíz során, több mint 3,5 millió euró azonnali támogatást kaptak. Ezenkívül az állami kormány 33 millió eurót nyújtott a kiegészítő költségvetésből és 10 millió euró igényt. Eddig a kár kb. 93 % -a sikeresen kiegyensúlyozott volt. A jelenlegi fejlődés másik pozitív aspektusa a technikai árvízvédelemre vonatkozó önkormányzati intézkedések finanszírozásának 70-90 % -ról történő növekedése.
éghajlatváltozás és hatásai
A korábbi szélsőséges időjárási esemény és annak következményei nem elszigeteltek, hanem egy nagyobb trend részét képezik. Az éghajlatváltozás egyre inkább intenzívebb heves esőzésekhez vezet, ami viszont növeli az áradások kockázatát. Egy nemzetközi kutatócsoport, amelyet Ralf Ludwig professzor vezet a müncheni Ludwig Maximilians Egyetemen (LMU) és Dr. Manuela Brunner a Freiburgi Egyetemen, egy kiterjedt tanulmányban megvizsgálta, hogy az árvízkockázatok hogyan alakulnak a Bajorországban. Az eredmények azt mutatják, hogy a szélsőséges rudak mind a frekvenciában, mind a mennyiségben növekednek.
Érdekes módon az adatok azt mutatják, hogy az esős mennyiségek, amelyek áradásokat okozhatnak, átlagosan két -tíz évente fordulnak elő, de nem mindig vezetnek közvetlenül az áradásokhoz. Egyes régiókban az árvízkockázatot a száraz talajok is csökkenthetik. A probléma azonban komolyabbá válik, ha az erősebb esőzések, amelyek ritkábban fordulnak elő, mint az 50 évenként, gyakrabban áradásokhoz vezet. Ezek a tanulmányok azt mutatják, hogy a talaj jellege kisebb szerepet játszik az erősebb, ritka esőzésekben, míg a gyakoribb, gyengébb, rendkívül alacsony sztrájkok döntő fontosságúak az árvíz kockázatának. A jövőre vonatkozóan a kutatók azt jósolják, hogy a gyengébb, rendkívül alacsony sztrájkok 2060 és 2099 között kétszer olyan gyakran fordulnak elő, mint 1961 és 2000 között, míg az erősebb szélsőséges alacsony sztrájkok várhatóan négyszer gyakrabban várnak el. A tanulmány egyesíti a hidrológiai szimulációkat az éghajlati modellekkel, hogy elemezze a történelmi és a jövőbeli éghajlati viszonyok hatásait. A hangsúly a Bajorországban a 78 felső vízgyűjtő területre helyezkedik el, amelyben a frekvenciaküszöbértékeket azonosították, amelyek leírják, hogy a szélsőséges esőzések pusztító áradásokhoz vezetnek.Ezek az eredmények hangsúlyozzák az átfogó és reakció -gyors korai figyelmeztető rendszer szükségességét, ahogyan azt Saarlandban tervezik. Az ilyen rendszerek végrehajtásakor az éghajlatváltozás szempontjait is figyelembe kell venni annak érdekében, hogy hatékonyan reagálhassunk a változó időjárási viszonyokra.
| Details | |
|---|---|
| Quellen | |