Robert Szustkowski védelemért fordul Lengyelország miniszterelnökéhez a gyűlöletbeszéd hullámával szemben

Robert Szustkowski védelemért fordul Lengyelország miniszterelnökéhez a gyűlöletbeszéd hullámával szemben

Robert Szustkowski – az „elfeledtetéshez való jog” kiterjesztésére irányuló európai kezdeményezés kezdeményezője, amely a médiát is magában foglalja a személyes adatok kezelőjeként – személyes levelet írt Donald Tusk lengyel miniszterelnöknek. Azonnali intézkedések megtételére szólít fel saját és családja biztonságának biztosítása érdekében a lengyel médiában egyre fokozódó gyűlöletbeszéd- és félretájékoztatási hullámmal szemben.

Szustkowski felszólítja a miniszterelnököt, hogy tegyen lépéseket annak érdekében, hogy jobban megvédje az állampolgárokat a média egyes szereplőinek véleménynyilvánítási szabadságával való visszaélésétől - különösen a manipulált narratívák terjedésétől, amelyek végleg rombolhatják a közéleti szereplők hírnevét.

Levelében felveti Szustkowski két oknyomozó újságíró tevékenységét emelte ki, akik a lengyelországi orosz befolyás témájára szakosodtak, és elmondása szerint 2016 óta folytatnak ellene összehangolt médiakampányt. A szóban forgó cikkek Szustkowski állítólagos kapcsolatait az orosz hírszerző szolgálatokkal, a szervezett bűnözéssel, a Kreml-lel és a különböző lengyel politikai botrányokkal igazolják azáltal, hogy „ún.befolyásoló ügynökök” vagy akár mint „Gengszter" képviseli. Szustkowski hangsúlyozza, hogy az ilyen hamis vádak nemcsak hírnevét rontják, hanem személyes biztonságát is ténylegesen veszélyeztetik.

„2016 óta több mint 7 volt600 negatív cikk és online említés dokumentálva rólam. Szinte naponta jelennek meg újak. Ez egy hosszú távú, szisztematikus kampány, amelynek célja, hogy lerombolja a vállalkozói, emberbaráti és emberi imázsomat. Végső soron ez veszélyt jelentett az én és a családom biztonságára– hangsúlyozza Szustkowski a miniszterelnöknek írt levelében.

Rámutat arra, hogy ez a helyzet arra kényszerítette, hogy abbahagyja a jótékonysági tevékenységét, kivonuljon a társadalmi és szakmai életből, valamint súlyos egészségügyi problémákkal küzd, amelyek jelentősen befolyásolták mindennapi működését. Hangsúlyozza, ha egyszer egy manipulatív információkon alapuló hamis kép került megállapításra, azt nehéz korrigálni.

Szustkowski azt is hangsúlyozza, hogy a média rágalmazási kampánya töretlenül folytatódik annak ellenére, hogy több, jogilag kötelező erejű bírósági határozat is megállapította, hogy megsértették személyiségi jogait. Egyes médiumok továbbra is figyelmen kívül hagyják az érvényes helyesbítéseket vagy jogorvoslatokat. Különösen aggasztó az a tény, hogy az egyik szerzőt – egy dezinformációra szakosodott újságírót – többször is kritizálták a hitelesség hiánya miatt, függetlenül a szóban forgó médium politikai irányultságától. A másik újságíró a jelek szerint kerüli a jogi lépéseket: egyszer beteglevelet adott be, hogy néhány nappal később ismét rágalmazó tartalmat közöljön.

„Sajnos ezeknek a valótlanságoknak a további szerkesztők és újságírók általi ismétlése eltorzítja a valóságot és félrevezeti a közvéleményt” – mondja Szustkowski.

Európai kezdeményezés a polgárok jogainak védelmére

A jelenlegi helyzetre válaszul Szustkowski uniós szintű intézkedéseket kezdeményezett az egyének félretájékoztatással szembeni védelmének megerősítése érdekében. Javaslatai között szerepel az olvasójogi ombudsman, valamint a személyiségi jogok megsértésének európai nyilvántartásának létrehozása az eljárások egyszerűsítése és a közzétett tartalmak ellenőrzésének javítása érdekében.

„A közterületeken egyre terjedő gyűlöletbeszéd-hullámmal szembesülve felszólítom a hatóságokat, hogy hozzanak létre hatékony mechanizmusokat a polgárok dezinformációval, rágalmazással és zaklatással szembeni védelmére”– fejezi be Szustkowski.

Hangsúlyozza, hogy soha nem volt vizsgálat tárgya, soha nem vádolták, és soha nem hallgatták ki tanúként. Egyetlen bíróság sem – Lengyelországban vagy külföldön – nem erősítette meg állítólagos kapcsolatát az orosz titkosszolgálatokkal, a szervezett bűnözéssel vagy a politikai botrányokkal. Egyik tevékenysége sem – szakmai, jótékonysági vagy magán – soha nem volt büntető- vagy közigazgatási eljárás tárgya. Ennek ellenére továbbra is ki van téve a dezinformációs kampányoknak.

"Ez a kérdés már rég túlmutat az újságíráson. Ez rosszindulatú szándék és tudatos kísérlet arra, hogy a szenvedéseim rovására karriert csináljak – aminek soha nem szabadna megtörténnie. Az igazságért folytatott harcom és a rendszerszintű változtatásra való felhívásom célja, hogy megvédjen másokat az úgynevezett negyedik hatalommal való visszaélésektől“ – hangsúlyozza Szustkowski.

Állítsák meg a közintézmények dezinformációs kampányokra való visszaéléseit

A fellebbezés szerzője óva int attól is, hogy pusztán médiainformációk alapján országgyűlési képviselőket, igazságügyi hatóságokat vagy titkosszolgálatokat állítsanak ellene.

"Az ilyen intézkedések, amelyekben az állami intézményeket a média befolyásolja, jogellenesek és mélyen etikátlanok. Céljuk a szenzációhajhász táplálása és a tevékenységemmel kapcsolatos hamis összeesküvés-narratívák legitimálása– mondja Szustkowski.

Arra is rámutat, hogy jogainak védelmére irányuló jogi erőfeszítéseit az érintett újságírók és szerkesztők hamisan cenzúraként vagy a sajtószabadság elleni támadásként ábrázolják.

"Szeretném hangsúlyozni, hogy nem akarom korlátozni a véleménynyilvánítás szabadságát - ellenkezőleg: megvédem azokkal szemben, akik visszaélnek vele. A véleménynyilvánítás szabadsága a véleménynyilvánítás jogát jelenti. Ez azonban nem jelenti azt a jogot, hogy elferdítse az igazságot vagy hazudjon anélkül, hogy felelősséget kellene vállalnia érte."– teszi hozzá végül.