Lengyelország döntés előtt áll: ki lesz a következő elnök?

Lengyelország döntés előtt áll: ki lesz a következő elnök?

Ma, 2025. június 1-jén Lengyelország döntő fordulóponthoz érkezett: izgalmas második választáson választják meg az új elnököt. A legutóbbi közvélemény-kutatások a liberális jelöltet, Rafal Trzaskowskit és a jobboldali konzervatív Karol Nawrockit jelölték meg az állam legmagasabb tisztségéért. Hangos délnémet újság A kettő gyakorlatilag döntetlen, ami a választást a mélyen megosztott Lengyelország irányvonalának jelöli.

Trzaskowski, Varsó liberális polgármestere az első fordulóban a szavazatok 31,3%-át szerezte meg, míg Nawrocki, egy kevéssé ismert történész 29,5%-ot szerzett. BBC jelentették. A szavazók több mint 67%-a vett részt az első fordulóban. A végső döntésben Trzaskowskit Donald Tusk Európa-párti miniszterelnök támogatja, Nawrockit pedig a jobboldali konzervatív PiS támogatja. Nawrocki győzelme megnehezítheti Tusk kormányzását, és akár előrehozott választásokhoz is vezethet.

Politikai kihívások

A politikából való kiábrándultság szembetűnő a választási kampányban: a választók több mint 21%-a szavazott a jobboldali szélsőséges jelöltekre az első fordulóban. Ez azt jelentheti, hogy a kiesett jobboldali szélsőséges jelöltek hívei elsősorban Nawrockit támogatják a választás második fordulóján. A választási kampány során többször is feltűnést keltett azzal, hogy figyelmeztetett arra, hogy az EU elveszíti lengyel szuverenitását. Vidéki támogatói a hagyományos értékekhez való visszatérést és az EU befolyásának csökkentését szorgalmazzák.

A másik oldalon Trzaskowski áll, aki erősen elkötelezett az LMBT jogok mellett, és elsősorban a városi szavazókat vonzza. Politikai céljai között szerepel többek között az abortusztörvények liberalizálása és az igazságszolgáltatás reformja. De azt is tapasztalta, hogy támogatottsága a közvélemény-kutatásokon elmaradt a várakozásoktól, pedig a választások előtt őt tartották a favoritnak.

A választás geopolitikai dimenziói

Az elnökválasztást ugyanakkor a geopolitikai helyzet is befolyásolja. Lengyelország EU-tagként 2004 óta folyamatos fejlődésen ment keresztül, és GDP-jének 4,7%-át tervezi védelembe fektetni, különösen az ukrajnai háborúval összefüggésben. „Biztonság, Európa!” mottó alatt. Az ország a katonai és gazdasági biztonságra, valamint Ukrajna támogatására összpontosít. Az ukrán háború megnövelte Lengyelország katonai jelentőségét, hiszen a lengyel hadseregnek több katonája van, mint a Bundeswehrnek – összesen 206 ezer.

A közelmúltban Lengyelország vette át az Európai Unió Tanácsának elnöki tisztét is, ami szintén hozzájárul a jelenlegi politikai dinamikához. Ez a Tanács elnöksége nehéz geopolitikai időszakban jön, amelyet mind az orosz agressziós háború, mind a közel-keleti helyzet jellemez. Tusk miniszterelnök számos rendezvényt tervez, hogy Lengyelországot az EU aktív szereplőjévé tegye, és előmozdítsa saját politikai programját, ugyanakkor biztosítsa Európa egészségügyi, energia- és gazdasági biztonságát. A Szövetségi Polgári Oktatási Ügynökség ebben az elnökségben lehetőséget lát arra, hogy határozottan előmozdítsa az uniós projekteket a védelmi és migrációs politika területén.

Ebben a viharos politikai konstellációban bizonytalan, hogy Lengyelország milyen irányba indul el. A Trzaskowski és Nawrocki közötti kifutó nemcsak az ország belügyeit érinti, hanem messzemenő következményekkel jár az Európával és azon túli kapcsolatokra is. Ma a választók szavazata dönti el, hogy Lengyelország továbbra is Európa-párti irányban halad, vagy a nacionalizmus válik fontosabbá.