Lengyelország menedékjogi törvénye átalakulóban: választási kampány, reformok és hatalmi játszmák!
Új menekültügyi törvénymódosítások lépnek életbe Lengyelországban 2025. június 1-jén, miközben közeledik az elnökválasztás.

Lengyelország menedékjogi törvénye átalakulóban: választási kampány, reformok és hatalmi játszmák!
Lengyelországban a változás jelei mutatkoznak. 2025. június 1-jén, vasárnap lépett életbe a menekültügyi törvény új szigorítása, amelyet Donald Tusk vezetésével vezetett be a kormány. A változtatások fő célja az esetleges vízummal való visszaélés megelőzése és a munkaerőpiacra való bejutás szigorúbb szabályozása. Tusk hangsúlyozza, hogy Lengyelország most visszaszerzi határai ellenőrzését. A migráció központi kérdés volt az elnökválasztási kampányban, amellyel Tusk konzervatív Polgári Platformja (PO) és az ellenzéki PiS-párt is intenzíven küzdött. Ezek a törvénymódosítások az elnökválasztás második fordulójának napján lépnek életbe, nagy visszhangot és vitát okozva. Délig jelentősen magas volt a részvételi arány.
Linkek az eseményhez: délnémetek részletesen beszámol a háttérről. Ez a választás sokkal többről szól, mint pusztán elnökválasztás, hiszen az új elnök döntően befolyásolja majd Tusk koalíciójának kormányzóképességét. További feszültségek keletkezhetnek a megszállt Választási Befolyási Kamara miatt, amelyet teljes egészében a PiS irányít. Ez felveti azt a kérdést, hogy szűk vereség esetén a PiS megtámadhatja-e a választást, ami nem alaptalan – elvégre az Európai Bíróság ezt a kamarát illegitimnek minősítette.
Választási kampány és vitatott vádak
A választási kampányt heves viták jellemezték. A szavazás első fordulójában Rafał Trzaskowski (PO) és Karol Nawrocki (PiS) jelöltjei között mindössze 60 000 szavazat különbözött. Trzaskowskit a kormány támogatja, kampányát azonban külföldi választások finanszírozásával vádolják – konkrétan egy bécsi PR-ügynökséget említenek. Míg a lengyel média nem hivatalos választási reklámokról számolt be, a Nask állami kiberbiztonsági intézet azt találta, hogy hivatalosan nem Trzaskov kampányából származnak. Ezek az állítások árnyékot vetnek a választás tisztességére, és jelentős hatással lehetnek a választók hangulatára.
A feszültséghez hozzátartozik az a vád is, hogy ezeket a szpotokat harmadik felek szándékosan hozták létre, hogy később Trzaskowskit vádolják. Az Akcja Demokracja polgárjogi szervezet tagadta a felelősséget, az amerikai képviselők pedig felszólították az EU Bizottságát, hogy vizsgálja ki a vélhetően illegális választási hirdetéseket. Nem világos, hogy ezek a politikai mozgalmak milyen hatással lesznek a lengyel demokrácia stabilitására hosszú távon. A legutóbbi lengyelországi választásokon nem fordult elő olyan eset, hogy a bírák érvénytelennek nyilvánítottak volna egy választást, ami tovább bonyolította a helyzetet.
A PiS jövőbeli kilátásai
Nyomás alatt van a PiS, amely a legutóbbi parlamenti választásokon a szavazatok csaknem 44 százalékát szerezte meg, és ezzel a szejm legerősebb erejévé vált. A Ház legfontosabb részének abszolút többsége ellenére elvesztette az irányítást a szenátusban, ami tovább lassíthatja a jogalkotási munkát. Tervei megvalósítása érdekében a PiS bízhat abban, hogy néhány megválasztott szenátort a maga oldalára állít. Az elnökválasztás esetleges elvesztése azonban hosszú távon megváltoztathatja az erőviszonyokat Lengyelországban. A politikai helyzet szilárdan változik, és a reform keretei egyre összetettebbek, különösen az ellenzék erősödésével és az EU éberségével.
A PiS megpróbálja folytatni reformjait – beleértve a jóléti állam építését és az energiaszektor átalakítását. De a kihívásokat nem lehet alábecsülni: a párt gazdasági nehézségekkel nézhet szembe, különösen, ha az EU-n belüli gazdasági lassulás Lengyelországot is érinti. A párt korábbi sikerei és az új törvénytervezetek kezelése döntő jelentőségű lesz abban, hogy meg tudja-e tartani a választók bizalmát. A nyomás nő.
A lengyelországi helyzet feszült és gyorsan fejlődik. A következő napok utat mutathatnak, és mély fordulópontot jelenthetnek a lengyel politikában. A PiS sorsa azon múlik, hogyan döntenek a választók, és milyen következményekkel jár végül a választás az egész kormánypolitikára nézve.